Az idő története: Hogyan került a csuklóra
Reggel 7-kor megszólal az ébresztő, 8:30-kor indulunk az irodába, este 19 órakor pedig fociedzésre – napirendünk pontosan be van osztva. De hogyan alakult ki egyáltalán ez az időpont, amely a mindennapjainkat meghatározza? És hogyan jutott el a csuklónkra? Az alábbiakban megtudhatja, mióta tudjuk valójában, „mennyi az idő”, és mióta tartjuk mindig szem előtt az időt.
Találkozók régen és ma
Ma már egyszerű barátokat vagy családtagokat meghívni egy közös étkezésre. Megadunk egy időpontot, és a vendégek együtt állnak az ajtó előtt, amikor minden elkészült. De hogyan zajlott ez pontosan, mielőtt órák léteztek volna? Akkoriban külső körülményekhez igazodtak, például a nap állásához, vagy „alkonyatkor”, illetve „kakasszókor” beszéltek meg találkozót. Attól függően, hogyan értelmezték ezt a megfogalmazást, az étel olykor még nem készült el, vagy már ki is hűlt – vagy a vendég már el is ment. Egyszerűen nem vették olyan pontosan.

Az idő a kolostorból ered
Már a babiloniak tizenkét szakaszra osztották a nappalt és az éjszakát, pontos időpontok azonban még nem is olyan régóta léteznek. A nap szigorú beosztása a kolostorokból származik, ahol az órák harangszava adta meg a szerzetesek és apácák munka- és imaidejének ütemét. Ezt egy idő után a városok is átvették, ahol a nyilvános óraharangok kongatása például a városkapuk nyitásának és zárásának jele volt, míg a templomi harangok a közelgő misét jelezték. Az órák hossza gyertya-, víz- vagy napórákon alapult, és helytől és évszaktól függően változott. A napórát mintegy 5 000 évvel ezelőtt az ókori egyiptomiak találták fel. Kör alakú, több időszakasszal. Az időmérés azonban csak nappal, napfénynél volt lehetséges. A napszaktól független volt a vízóra, csakúgy, mint az azt követő homokóra és a 14. századtól az úgynevezett kerekes óra. A kerekes óra már tartalmazta azokat az első alapelemeket, amelyek ma is megtalálhatók a mechanikus órákban: Volt benne egy billegőrúd (foliot), a ma használt billegőkerék kevésbé pontos elődje.
A pontos idő kialakulása
A pontos idő kialakulása csak a 14. században kezdődött. Ekkor indultak útjukra Itáliából egész Európába a mechanikus óra- és ütőszerkezetek. Így minden polgár megtudhatta, hány órát ütött az óra, meddig dolgozhatott, vagy mikor kellett elindulnia egy találkozóra. A mechanikus órák kezdetben napi 15 perces járáseltéréssel rendelkeztek. A következő évtizedekben azonban egyre pontosabbak lettek. Az idő ugyanakkor városról városra eltért, így gyakorlatilag minden egyes település saját időzónát alkotott. Egyetlen helyes idő nem létezett. Bármilyen hihetetlenül hangzik is ez ma, ezek az eltérések alig okoztak problémát. Mivel az egyik városból a másikba csak hosszú utazással lehetett eljutni, az időeltérésnek ritkán volt jelentősége.

A gazdaság egységességet követel
Ez azonban a 18. században megváltozott, amikor a növekvő kereskedelem és forgalom miatt egyre hangosabbá vált az összehangolt idő iránti igény. Mindenekelőtt a posta számára volt elengedhetetlen egy általánosan érvényes idő, hogy a küldeményeket a megállapodás szerint kézbesíthesse. Az ipari korszak gyárai végül a homályos időszámítások búcsúját jelentik. Az idő gazdasági erőforrássá vált, és elterjedtek a pontos perc- és másodpercjelzéssel ellátott, mutatós nyilvános órák. Kötelező, egységes idő Németországban csak 1893 óta létezik. Erről a vasút gondoskodott, amelynek menetrendjét percre pontosan kellett meghatározni. Az egész ország összehangolása ezért elengedhetetlen volt, és ezzel letették a pontos időbeosztású modern világ mérföldkövét, ahogyan ma ismerjük.
Az idő mindig velünk
A karóra feltalálása természetesen óriási segítséget jelentett ahhoz, hogy mindig tisztában legyünk a pontos idővel, és betartsuk a fontos időpontokat. Ma teljesen magától értetődően ott van a csuklón, pedig a karra való időmérő valójában csak mintegy 200 éve létezik. Ezalatt figyelemre méltó fejlődésen is keresztülment. Miután az idő ilyen fontossá vált, megjelentek a piacon a zsebórák. Kezdetben lakatosok készítették őket, mert órásmesterek még nem is léteztek. Az új időmérők meglehetősen nagyok voltak, és többnyire láncokra vagy szalagokra rögzítették őket. A férfiak a mellényzsebükben hordták, a nők a nyakukban. Költséges luxustárgyakként azonban eleinte csak a nemesség számára voltak elérhetők, az átlagpolgárnak továbbra is a városi harangokhoz és egyéb jelekhez kellett igazodnia.

A zsebből a csuklóra
Amikor a 15. században feltalálták a billegőkereket és a hajszálrugót, lehetővé vált a pontosabb órák építése és a tok méretének csökkentése is. 1812-ben Abraham-Louis Breguet Caroline Murat királyné, Napóleon húga kérésére elkészítette az első ismert karórát. Ennek az új óratípusnak azonban időre volt szüksége, hogy elfogadottá váljon a társadalomban. Csak a 19. század végén döntött már sok hölgy a csuklóra való óra mellett. A férfiak ezzel szemben ekkor még mindig a zsebórákat részesítették előnyben, a karórát „nőiesnek” tartották – pedig számukra is ez lett a jövő óraformája. Egy idő után azonban a férfiaknak is feltűnt, hogy olykor meglehetősen kényelmetlen minden alkalommal elővenni az órát a zsebből, hogy leolvassák az időt. Ha valaki két kézzel végzett valamilyen tevékenységet, ez nehéz vagy egyenesen lehetetlen vállalkozás volt. Ezért tervezte meg Louis Cartier 1904-ben a Cartier Santos órát, az első férfi karórát. Barátjáról, a repülés ikonjáról, Alberto Santos Dumont-ról nevezték el, akinek repülés közben esélye sem volt megnézni az időt. Ezzel megszületett a népszerű pilótaórák kategóriájának első időmérője is. A Santos ma is a Cartier központi és rendkívül népszerű kollekciója. Az első német karóra a türingiai Ruhlában működő Thiel „Darling” modellje volt, amely 1912-ben került piacra.
Továbbiak: Órák és technika
Összes cikk
Órák és technika Óraforgató és az automata óra felhúzása: mikor éri meg, és hogyan állítsa be

Órák és technika Mechanikus óra vagy okosóra? Miért nincs szüksége egy óraszerkezetnek frissítésre

Órák és technika 100 éves a Rolex Oyster: így született meg a vízálló karóra – és mit jelent ma a vízállóság


































